Utazási információk

A világ egyik legszebb fekvésű városa nem véletlenszerűen alakult ki. A Duna, amely átszeli, különösen a Gellért hegynél, kiváló átkelési lehetőséget nyújt és a terület a hegyek révén védekezésre és letelepedésre igen alkalmas volt. Valaha, Kr. előtt a IV. és III. században a magas kultúrájú eraviszkusz törzsek éltek a Gellért hegynél, megmunkálták a vasat, díszítették agyagedényeiket, sőt pénzt is vertek. A Római birodalom a mai Óbuda területén építette ki városát, Aquincumot, állomásoztatta légióját és védte hatalmas erődvonalát, a limest, végig a Duna mentén.

A honfoglaló magyarok szintén fontos stratégiai területnek látták, amelyen központokat tartottak fenn. Érdekes módon akkor a folyó mindkét partján a települést Pestnek nevezték, egyes kutatók szerint a szláv eredetű szó, amely kemencét jelent, valójában a mai Gellért hegy alatti hőforrásokra utal. Az 1232-es királyi oklevélben így szerepel. A Buda név csak a tatárjárás után terjedt el, amikor IV. Béla utasítására szerte az országban várakat építettek, a király jó példával előjárva, az egykori pesti Újhegyen, amelyet ettől kezdve Várhegynek hívnak, építette fel királyi várát. Ő adta az első kiváltságokat is aranypecsétes levélben, 1244-ben az itteni telepeseknek, a mezőgazdaság, és a kereskedelem felvirágoztatására. A középkorban Zsigmond uralkodása alatt vált Buda állandó királyi székhellyé. A folyamatosan bővülő palotát Mátyás fejezte be. A Dunán inneni Pest is meggazdagodott, kereskedelmi központtá vált. Mátyás király egyenrangúvá tette Budával. A Margitsziget sem volt lakatlan, a korabeli források szerint a kolostorokon kívül a keresztes lovagoknak is volt itt vára.

A török uralom alól 1686. szeptember 2-án szabadult fel Buda, és ez megnyitotta a fejlődés útját. Bővült az országos vásártartási joguk, és megindult a szellemi fejlődés is. 1724-től Budán már nyomda működött. 1777-ben Mária Terézia királynő az ország egyetlen tudományegyetemét Nagyszombatból Budára helyezte, így tudós tanárok és felsőfokú tanulmányokat folytató ifjak kerültek ide. Budáról II. József Pestre költöztette át az egyetemet. A befogadó közönség megléte lehetővé tette, hogy az addigi német helyett kialakuljon a magyar nyelvű irodalom, később a pesti magyar színház. A Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Nemzeti Színház szerepe kiemelkedően fontos volt a polgárosodó városban. Újságok jelentek meg, köztük Kossuth Lajos Pesti Hírlapja.

Azután elkövetkezett az a pillanat, amikor a Pest és Buda természetes elválasztóján, a Dunán megépült az első állandó átkelő, a Lánchíd. Ennek hatásaként kezdődött meg a két város, valamint Óbuda egyesítése. Az 1872. évi XXXVI. törvénycikk Budát, Pestet és Óbudát egyesítette és az egyesített főváros hatósági szervezetét a többi megindult a világvárosi fejlődés. Még nagyobb lendületet adott a Millennium ünnepségsorozata, megépült a kontinens első kéregvasútja, a kisföldalatti, az utcákat kikövezték, kialakult a közvilágítás, elkészült a ma is üzemelő káposztásmegyeri vízmű, a csatornázás. A lóvasút helyét elfoglalta a villamos.

A város az 1867-es kiegyezés után kezdett iparosodni. Ide települt a mezőgazdasági ipar, a malomipar, az élelmiszeripar, növekedett a gépipar. Itt futnak össze a vasútvonalak és az országutak. Az I. világháborúban a város anyagi pusztítást nem szenvedett. Rövid megtorpanás után a fejlődés folytatódott. Az addigi tíz kerülethez újabb négyet kapcsoltak. A II. világháború viszont óriási károkat okozott, mind az épített örökség pusztulásában - az összes Duna hidat felrobbantották a visszavonuló német csapatok – mind emberi veszteségben. Négy év alatt sikerült az újjáépítés. Azután 1950-ben hét megyei várost és 16 nagyközséget csatoltak a fővároshoz, így 22 kerülete lett. (A közelmúltban két kerület szétválásával a fővárost közigazgatásilag 23 kerület alkotja) 1956.-ban a harcok során több épületben és a közlekedésben is jelentős károk keletkeztek. A kijavításuk megtörtént, a hatvanas években megkezdődött a házgyári lakónegyedek építése, a következő évtizedekben pedig megindult a második, majd harmadik metróvonal kialakítása és üzembe állítása. A rendszerváltás óta felépült a Lágymányosi híd, az új Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, szerepel a tervek között a negyedik metróvonal, folyik a főváros folyamatos rekonstrukciója, a lehetőségek mértékében.

Magyarország fővárosa 1873-ban három város, Pest, Buda és Óbuda egyesítésével alakult Budapestté, majd fejlődött világvárossá. Már az emberi történelem legrégebbi ideje óta lakott. A Duna szeli át, kiterjedt síkság és dombos táj közepén. A természetes közlekedési útvonalak iránya is erre mutat.

• Általános adatok Budapestről
Budapest a mérsékelt égöv alatt helyezkedik el, kontinentális éghajlatú. Az egymást követő négy évszakból a legmelegebb július, augusztus – a hőmérséklet elérheti a 28-30 C fokot is. A leghidegebb hónap december és január – ilyenkor a hőmérő akár –15 C fokot is mutathat. A napsütéses órák száma április és…
• Megérkezés Budapestre
A Belvárostól 15 kilométerre lévő Ferihegyi repülőtér fogadja a gépeket. Ferihegy 1-t 2005. szeptemberében nyitották meg a fapados járatok előtt. Jelenleg a Ferihegy 2 A terminálja a Malév gépek le- és felszállóhelye, a B terminál pedig a külföldi légitársaságoké.
• Közlekedés Budapesten
A főváros tömegközlekedési hálózata busz, trolibusz, villamos, metró és helyiérdekű vasút (HÉV) vonalakból áll. A buszok, villamosok és trolibuszok 4.30 h és 23.00 h között közlekednek. A három metróvonal a Deák téren keresztezi egymást. A szerelvények a napszaktól függően 2-15 perces időközönként követik…
• Pénzváltás, posta
Pénzt váltani csak a hivatalosan engedélyezett helyeken szabad. Az utcai pénzváltás kockázatos és illegális! A legtöbb bank rendelkezik éjjel-nappal üzemelő bankjegyváltó automatákkal. Egyes bankok és utazási irodák a jegybanki árfolyam alapulvételével maguk alakítják ki, módosítják a valuta árfolyamokat. Ezt…
• Szükséghelyzetben
A fővárosi patikák jól ellátottak, egyes panaszokra a gyógyszerészek ajánlanak megfelelő gyógyszert.