Támogató családba érkezett: a szülővárosában, Székesfehérváron zenetanárként ténykedő szülei úgy nevelték, hogy az álmait követve kiteljesíthesse önmagát. Vonzották a művészetek, de a természettudományok is közel álltak hozzá. A fogorvoslás iránt középiskolás korában kezdett érdeklődni, végül ezt választotta hivatásául.
Dr. Kiss Nikolettával beszélgettünk.
Miért a fogorvoslás?
„A zene mindig az életem része volt, fuvoláztam és zongoráztam. Mégis, középiskolás koromra az orvoslás, gyógyítás vált erősebb hívássá.
És hogy miért a fogászat? Gyermekkori barátnőm édesanyja fogorvos volt, sok időt töltöttem az otthonukban és a rendelőjében is. Ezek a látogatások derűs élményként maradtak meg bennem, a fogorvosi rendelő számomra biztonságot adó, megnyugtató közeget jelentett.”
Gyógyítás és alkotás
Vonzotta a szakma manualitása, merthogy nemcsak zenei érzékkel, de kiváló kézügyességgel is bír; szívesen kézműveskedik, rajzol, fest. „Csaknem minden fogászati beavatkozás a gyógyításon túl egyfajta alkotás is, így a munkám során megélhetem a kreativitásomat, alkotóvágyamat.”
Az egyetemi évek
2015 és 2020 között volt a Semmelweis Egyetem hallgatója. „Az első két évben, amíg kizárólag elméleti képzés zajlott és hatalmas mennyiségű lexikális tudást kellett magunkba szívni, sokszor a zene segített át a nehézségeken. Aztán amikor bejöttek a gyakorlatok és végre találkozhattunk páciensekkel is, azonnal éreztem, hogy jól választottam.”
Profident: professzionalizmus, emberség
2021 óta a Profident-team tagja. „Egyszerre professzionális és emberséges közeg ez. Megnyugtat és biztonságérzetet ad az a segítőkész, támogató hozzáállás, ami az itt dolgozókat jellemzi. A Profidentben valóban csapatmunka zajlik; olyanok vagyunk, mint egy összetartó család. Az csak hab a tortán, hogy több egyetemi csoporttársam, barátom is itt dolgozik. Ismerősök közé érkeztem; néha úgy érzem, visszaköszönnek a boldog kollégista évek.”
Parodontológia, a fő érdeklődési irány
Egyelőre leginkább általános beavatkozásokat, konzerváló fogászati és protetikai kezeléseket végez, de szeretne a közeljövőben bekerülni a parodontológia szakképzésbe. „Az egyetem Parodontológiai Klinikájának igazgatójánál, Dr. Windisch Péternél TDK-ztam, és az ő személyisége, munkássága nagyban hatott rám. A fogászaton belül a parodontológia az egyik legkomplexebb szakág: a sebészeti vonalon és az esztétikai irányon túl jelen van a prevenció és az edukáció, melyek számomra kiemelt fontosságú területek.”
Fogmosás mint tantárgy?
„Meggyőződésem, hogy a megfelelő fogmosási technikát oktatni kellene, hiszen a száj higiénés állapota komoly hatással van a komfortérzetre, az általános egészségre, az életminőségre. Egyetemistaként többször kimentünk óvodákba és a kicsiket tanítgattuk a helyes fogmosásra, szájápolásra. Azt láttam, hogy a gyerekek nyitottak, érdeklődőek, együttműködőek; érdemes ezt kihasználva elültetni bennük az egészségtudatos szemléletmód alapjait.”
A fogorvos egyben kicsit pszichológus is
„Minden esetben törekszem arra, hogy egymásra hangolódjunk, közös hangot találjunk a páciensemmel, enélkül nem lehet teljes a siker. Bár minden ember más, a legtöbb esetben szerencsére ez az egymásra találás gyorsan megtörténik. Igaz az állítás, hogy a fogorvoslás egyben pszichológia is.
Érteni kell az emberi lélekhez, anélkül nem lehet ezt a hivatást gyakorolni.”
Empátia, törődés, odafigyelés
Törődő, gondoskodó attitűd jellemzi. „Igyekszem a székemben ülők apró rezdüléseire is odafigyelni, és a kezelés befejeztével sem engedem el a pácienseim kezét. Nem ritka, hogy egy-egy komolyabb beavatkozás után néhány nappal felhívom őket és a hogylétük felől érdeklődöm. Arra törekszem, hogy mindenkivel olyan odafigyeléssel bánjak, mint azt tenném egy szeretett családtagommal.”
Életjobbító fogászati beavatkozások
Szakmája egyik csodájának mondja, hogy belátható időn belül lehet elérni rendkívül látványos, az élet minden területére kiható változásokat. „Bejön egy páciens úgy, hogy szinte szégyelli kinyitni a száját és a kezeléssorozat végén széles, felszabadult mosollyal távozik. Nagy utat járunk be közösen, de amikor végül minden jól alakul, az felemelő érzés. Ebből én is táplálkozom. Mint ahogy az is sokat ad, amikor egy a fogorvostól rettegő embernél eljutunk odáig, hogy félelmek és szorongás nélkül érkezik a következő időpontjára.”
Művészet és természet
A zenével való kapcsolata továbbra is szoros, gyakran jár hangversenyekre, tagja az Orvosmuzsikusok Egyesületének, ha lehetősége van, fellép koncerteken hol szólóban, hol kisebb-nagyobb zenekarok tagjaként, hol a szintén fuvolázó testvérével párban.
Kikapcsolódásként fut, leginkább terepen, nyaranta pedig vízre száll, vitorlázik, szörfözik. Legújabb hobbija a siklóernyőzés. „A hegyre felkapaszkodni a nagy málhával embert próbáló, de amint elrugaszkodom és belekap a szél az ernyőbe, minden könnyű lesz és átjár a végtelen szabadság érzése. Ilyenkor a lelkem is szárnyal.”
