Jót és jól enni – Ön is szeretné újra átélni?

A fogvesztésnek számos oka lehet. Leggyakrabban a nem megfelelő szájhigiénia miatt alakul ki súlyos fogszuvasodás és fogágybetegség, de foghiányhoz vezethet az erős dohányzás, a magas koleszterinszint és a cukorbetegség, vagy akár egy egyszerű baleset is. Bármi is legyen mögötte, akár egyetlen fog elvesztése is negatív hatással lehet a mindennapi életünkre, és ezt már néhány héten belül megtapasztalhatjuk.

Az üresen maradt területek számtalan egészségügyi probléma forrásává válhatnak: a stimuláció miatt csontvesztés indul be az állkapocsban, az ép fogak elmozdulnak a hiány irányába, az íny könnyebben sérül, fertőződik, a rágófunkció csökkenése miatti elégtelen rágás pedig emésztési zavarokhoz vezet.
A külsőnkre is hat, hiszen a foghiány miatt arcunk beesik, ráncosabbá válik, idősebbnek tűnünk a korunknál. De nem csak az arcunk változik meg, hanem – hiszik vagy nem – a testtartásunk is! A rágófunkcióban beálló egyensúlyvesztés miatti egyenlőtlen terhelés következményeként az állkapocs és az arc izmai aránytalanul megerősödhetnek vagy elgyengülhetnek adott helyeken; ez az elváltozás továbbhalad a nyaki, majd a gerinc melletti izmokra, és idővel lassan természetellenes pozíciókba kényszeríti testünket. Görbe, ferde tartás, befeszült, fájdalmas izmok, állandó hát-, nyak- és fejfájás, kialakuló alvászavar:

a foghiány hatása sokszor oly messzire nyúlhat, hogy végül már a szakemberek sem fogják összefüggésbe hozni az eredendő problémát és a beteg panaszait.

 

Az alma, mint motivációnk gyümölcse

És akkor a pszichés következményekről még nem beszéltünk: az esztétikai problémák befolyásolják lelki állapotunkat, személyiségünket, elveszíthetjük magabiztosságunkat, jókedvünket, visszahúzódóvá, gátlásossá, mosolytalanná válhatunk.
Jó eséllyel az étrendünket is alaposan meg kell változtatnunk, akár kedvenc ételeinkről is le kell mondanunk, ami – lévén, hogy az evés a legtöbbünknek nem csupán biológiai szükséglet, de komoly örömforrás és társasági élmény is – szintén kihat általános hangulatunkra.

Ahogyan a fogvesztésnek is számos oka lehet, ugyanúgy más-más a belső motivációnk, amikor végül a fogpótlás mellett döntünk. Ha most feltennénk a kérdést: mit gondol, kedves Olvasó, milyen indíttatásból fordulnak a foghiánnyal rendelkezők leggyakrabban és leghamarabb szakemberhez, Ön mit válaszolna? Jó eséllyel azt, hogy az esztétikai deficit miatt.

Ez talán igaz is, de képzelje: a mi tapasztalatunk szerint ezzel csaknem megegyezően gyakori és erős érv az evés örömének elvesztése!

Hányszor, de hányszor sóhajt fel a konzultációra érkező páciens: „Mit nem adnék, ha végre megint ehetnék egy jóízűt, vagy beleharaphatnék egy almába!”

Hatvanhat éves páciensünk, Koltai Péter nem titkolja: ha pusztán esztétikai problémát jelentett volna a cukorbetegség következményeként kialakult súlyos foghiánya, ő bizony nem vágott volna bele a kezelésbe. Persze ma már, túl a sikeres implantátum beültetésen és fogpótlásokon, elismeri, hogy az sem mindegy, mi villan elő az ember szájából egy jóízű nevetés közben: foghíj vagy egy természetes hatású, esztétikus és funkciójában is hibátlan fogpótlás. De leginkább amiatt boldog, hogy a rágóképessége és ízérzékelése helyreállt, így újra szívesen hódol az asztali örömöknek.

Fogvesztés

„A cukorbetegségem 45 éves koromban kezdődött, és mostanra igen súlyossá vált. Az állapotom egyik következménye a fogínysorvadás, ami miatt néhány év alatt sorra vesztettem el a fogaimat: kilazultak, aztán vagy kiestek vagy ki kellett húzni őket.
Bevallom, amíg volt annyi fogam, hogy enni tudjak, nem csináltam gondot abból, hogy innen-onnan hiányzik egy, különösen, hogy főként hátulról potyogtak ki fogak, látható helyen nem volt hiány. Ám egy idő után már az étkezés sem ment egyszerűen, nem tudtam elrágni a kenyérhéjat, és a hús is lekerült a menüről.

Azt hittem, csak így lehet – fogpótlás kivehető protézissel

Az a fogorvos, akihez akkoriban jártam, maga is cukorbeteg, a diabéteszem miatt nem javasolta az implantátumot, helyette a hagyományos fogpótlást ajánlotta. Kaptam egy kivehető protézist, de soha nem tudtam megszokni azt a nagy valamit a számban. Amikor a protézist rögzítő saját fogaim is mozogni kezdtek, már egészen biztos voltam abban, hogy más megoldást kell találnom.

Profident - a fogászat, ami más

Egy jó ismerősöm elvitt arra a fogászatra, amelyikre ő esküdött, de én igen kedvezőtlen tapasztalatokra tettem szert velük kapcsolatban. Felmérték az állapotomat, adtak három különböző kezelési tervet, amelyek mindegyike inkább egy-egy skicc volt, mint kész terv; ezek után a konzultációt végző orvos gyakorlatilag elérhetetlenné vált, hol nyaralt, hol konferencián volt, így heteken át nem tudtunk egyeztetni a részletekről. Elvesztettem a türelmemet, úgy éreztem, ennél több kommunikációra és figyelemre van szükségem egy ilyen komoly beavatkozás előtt, és kutakodni kezdtem a neten. A Profident oldalán olvasott esettanulmányok igen mély benyomást tettek rám, közlekedés szempontjából is ideálisnak tűnt a hely. Az első látogatásomkor letisztult belső tér, nyugodt légkör és végtelenül kedves recepciósok fogadtak; azonnal éreztem, hogy ez a fogászat más.

Kiderült, hogy van más út – implantátum beültetés és esztétikus híd

A Profident konzerváló fogászat és fogpótlástan szakorvosától két különböző kezelési tervet kaptam. Meglepetésemre az egyikben a kétoldali három-három hiány pótlására az implantátum beültetést javasolta.

A doktornő állította, hogy kellő körültekintéssel simán elvégezhető nálam ez az eljárás. Hittem neki, és milyen jól tettem!

A szájsebészeti munkát dr. Horváth Tibor végezte, kérdezte, mi legyen, menjen-e a négy implantátum beültetése egyszerre, vagy inkább több ülésben történjen. Bár tudtam, hogy hosszú menetre készülhetek, de úgy voltam vele, hogy jobb egyben túllenni az egészen, mint újra meg újra jönni, minden egyes alkalommal rákészülni lelkileg, átesni az érzéstelenítés procedúráján… Egyáltalán nem viselt meg a dolog, este sem volt fájdalmam, csak kicsit kábának éreztem magam, de ez négy implantátum beültetése után talán érthető is. A fájdalomcsillapítókat csak a gyulladás megelőzése érdekében szedtem be.

Az elülső négy foghiányra hidat kaptam, ami összefogja a még meglévő, bár erősen mozgó fogaimat. De mióta a hidat rájuk helyezték, teljesen stabilnak érzem őket.
A behelyezett csavarok fölött az ínyem szépen, gond nélkül regenerálódott. Viszont az alsó ínyem csúnyán begyulladt a gyógyulás hónapjai alatt, olyannyira, hogy onnan is ki kellett húzni két fogamat. Mivel a röntgen azt mutatta, hogy az alsó állkapocscsontom túl vékony, nem jöhetett szóba az implantátum beültetés, így oda is hidat kaptam.

Végre jót és jól eszem!

Fogpótlással élő ismerőseimmel beszélgetve, a páciensekkel készült cikkeket olvasva egyértelmű számomra, hogy a legtöbb embert a foghiány esztétikai okokból zavarja. A problémájuk miatt oda az önbizalmuk, zárkózottá, visszahúzódóvá, mosolytalanná válnak. Hát, én megmondom őszintén, hogy az ilyen okok – önbecsülés, esztétika, mifene – engem kevésbé érdekeltek. De mivel az állandóan gyulladásban lévő ínyem miatt meggyengültek a saját fogaim, félő volt, hogy előbb-utóbb mind kihullik.

És hát piszkosul zavart, hogy nem tudok egy jót enni!

A kivehető protézis lötyögött, instabilnak éreztem, de az igazán frusztráló az volt, hogy rendszeresen a szájpadlásomra tapadó része alá ment és szorult az étel, amit nagyon macerás volt kipiszkálni. Elment a kedvem az evéstől, de ha olykor mégis úgy éreztem, hogy ennék egy jót, mindig szembesültem azzal, hogy a készülék viselésével az ízérzékelésemet is elvesztettem; nem, vagy csak alig éreztem még az erőteljesebb ízeket is. Keserves volt. Bezzeg most! Tegnap is steaket ettem! És milyen jó volt!

Minőségi változást hozott az életemben a fogpótlás

Megbánni? Bár az anyagi helyzetemhez képest jó sok pénzt kifizettem, de meg nem bántam a döntést, sőt, ma is így döntenék. Mert

minőségi változást hozott az életemben a beavatkozás.

El kell ismernem, hogy nagyon szép, bár, ahogy mondtam, számomra ez volt a kevésbé fontos szempont. Funkciójában egyenesen hibátlan, és ez a lényeg! Megrágom vele a pisztáciát, akár el is töröm a héját, mert úgy vagyok vele, hogy egy jó pótlásnak ezt bírnia kell! De hogy kezelőorvosaimat is megnyugtassam, ez nem rendszeres mutatvány.

Már említettem, én olyan vagyok, hogy függetlenül attól, van-e fogam vagy nincs, ha okom van rá, én nevetek. De tény, a Profidentben lezajlott kezelés óta sokkalta derűsebb vagyok!”