Itt az ideje a tévhitek eloszlatásának: a cirkónium nem sugároz, nem okoz allergiát, ellenben kemény, ellenálló, így nem csak a metsző-, de az őrlőfogak esetén is alkalmazható. Tudjon meg Ön is többet a korszerű, esztétikus, fémmentes pótlásokról!
Kezdjük egy kis hídtörténelemmel. Mióta használ a fogászat számítógéppel tervezett és kivitelezett hidakat – és mi volt a múltban?

A CAD/CAM (számítógéppel tervezett és számítógép vezérléssel kivitelezett) technológiával készülő fémmentes cirkónium hidak a kétezres évek elején jelentek meg a mindennapi gyakorlatban Magyarországon, bár természetesen tőlünk nyugatra már jó pár évvel előbb használták őket. Korábban fém hidakat alkalmaztunk, melyeket porcelánnal vagy műanyaggal lepleztünk. Ezeknek azonban számos hátránya volt.
A páciensek körében gyakori probléma, hogy fémallergiában szenvednek, így ilyen esetekben nem tudtuk alkalmazni a hidat, mint fogpótlási módszert. A nikkel tartalmú hidakat próbáltuk kobalt króm ötvözettel helyettesíteni, de ez kombináció is okozhat allergiát. A cirkónium-dioxid ezekkel szemben olyannyira biztonságos, természetes, sőt, biokompatibilis anyag, hogy implantátumok alapanyagaként emberi csontba is biztonságosan beültethető.
Korábban sok gondot okozott, hogy a koronák nem illeszkedtek pontosan az eredeti foghoz. Van erre ma már megoldás?
Az úgynevezett vállas csiszolásnak köszönhetően nem kell többé ezzel a problémával szembesülni, hiszen ennek a fogágyat védő csiszolási módszernek segítségével lehetővé válik a korona széleinél a megfelelő zárás kialakítása. A fogágyat így nem irritálja a ráhelyezett korona, s ezzel megszűnik a kellemetlen érzés a páciensek számára.
Sok esetben az is problémát jelentett korábban, hogy a híd nem volt eléggé terhelhető. A cirkónium hidak hogyan teljesítenek?
A cirkóniumot keménysége miatt az őrlő fogaknál is tudjuk alkalmazni, ellenben a korábban használt, kevésbé ellenálló megoldásokkal ellentétben, melyeket csak a metszőfogaknál tudtunk használni. A fém alapon nyugvó kerámiához képest cirkóniumból akár nagyobb foghiányokat is lehet pótolni: segítségével hosszabb hidakat is nagy biztonsággal felépíthetünk. Ez annak köszönhető, hogy a cirkónium hajlítószilárdsága ötször-hatszor nagyobb, mint a fém alapú hidaké, és az acélnál is keményebbnek mondható.
Az esztétikum sem utolsó szempont. Milyen újdonságokat hordoz magában a cirkónium?
Sok fejfájást okozott eddig, hogy az idő múltával (vagy akár már a híd felépítése után azonnal) az íny és a fog találkozásánál egy szürke szegély látszott, amely egy nagyobb mosolynál már nem volt leplezhető. Természetes folyamat ugyanis, hogy az ember ínye az évek során visszahúzódik. Ez évente pár tizedmillimétert jelent, de egy tízéves híd esetében már jelentős a változás. A megjelenő szürke csíkot pedig gyakorlatilag semmilyen módszerrel nem lehet áthidalni, a fém előbb vagy utóbb áttűnik a legtökéletesebb koronán is. A cirkónium pótlások esetében ez már nem probléma, hiszen nincs fémszínű anyag a szájban.
Kik választják leginkább a cirkónium pótlásokat?

Az esetek nagy többségében már meglévő, fém alappal rendelkező koronákat szoktunk lecserélni, mivel ezek már nem esztétikusak, nem tetszenek viselőiknek. A régebbi, korszerűtlen anyagból készült tömések is elszínezhetik a fogat. A nagy területen szuvas fogak esetén is a korona megoldás. A frissen gyökérkezelt fogaknál, a fogban megszűnik a vérkeringés, víztartalmát is elveszti, és ez elszíneződéshez vezet.
Ezt már nem lehet fehér töméssel orvosolni. Nem marad más hátra, minthogy egy tetszetős, a természeteshez megszólalásig hasonlító cirkónium borítókoronát válasszuk.